Mérföldkövek

A szorobán számolóeszköz Magyarországon

Maga a szorobán nem volt ismeretlen a '90-es évek előtt sem hazánkban. Itt-ott dísztárgynak használták vagy alkalmazták is, pl. a vakok és gyengénlátók matematikai oktatására - kevés sikerrel. Nekik akadályt jelent a golyók könnyű elmozdíthatósága, mert ugyanolyan könnyen el tudák lökni a golyókat még a  leolvasás előtt, hisz a leolvasáshoz is ujjaikat használták.
A szorobánok hazai előfordulása, gyártása egy hatalmas történet. Kezdetei a ’90-es évek elejére tehető. Kísérje végig az úttörők, a nagy elődök munkáit képek segítségével egészen 2003-ig, ami egy teljes évtized! Alapítványunk születése körül elég komoly szorobános viharok dúltak. Egy másik szervezet próbált születni. Az erőszakos hatalmi harc lefékezte, megállította annak a szervezetnek a megalakulását. Még az utolsó alakuló ülésre készültek, mikor alapítványunk már közel fél éve működött. A szorobánról, mint eszközről sokáig csak beszéltünk. Ha láttuk, foghattuk kezünkbe azokat a meglévő eszközöket, azok biztos, hogy eredeti japán vagy kínában gyártott darabok voltak.

1992.

1992. előtt Magyarországra került eredeti japán szorobán.
Tengelyszáma: 13
Mérete 190x62x17 mm

Szorobános kiadványok 
Magyarországon Vitathatatlan, hogy nem az 1990-es évek elején lehetett a szorobánnal talkálkozni itthon. Egyes tanítóképző főiskolai jegyzetek, matematikatörténeti írások, informatikával foglalkozó kiadványok rövid említést tesznek a szorobánról. Néha képet is közölnek az eszközről, gyakran nem a helyes állásban mutatják be azt. 

Magyarországon az első szorobánról szóló kiadvány Paksy Sándor munkája volt, amit a Calibra kiadó jelentetett meg 1991-ben. A könyvecske megjelenését a pedagógusok nagyon várták, mert magyar nyelven még nem jelent meg magyarázat, “használati utasítás” a szorobánhoz. A könyvre jellemző, hogy az összeadás-kivonás jól kidolgozott, érthető és világos, míg a szorzás és osztás kevésbé ilyen. Egyetlen oka az, hogy mind a kiadó, mind néhány türelmetlen kolléga iszonyúan sürgette a kiadást. Erre az időre tehető, hogy Paksy és Vajdáné Bárdi Magdolna arról értekezett, hogy hogyan lehetne bejuttatni a közoktatásba a szorobán használatát. Ekkor várta a pedagógusok érdeklődő része, hogy alakuljon egy szervezet, ami a szorobánnal foglalkozik. A társaság megalapítása nagyon zűrösre sikerült. Paksy is elhagyta a szorobánozókat, pedig nevéhez fűződött a társaság megálmodása, amit lazán elvitatnak tőle. 

A társaság alapításának zűrös éveiben magánszemély megalapította a mi szervezetünket (1992. tavasza). Semmiféle veszekedés, civakodás nem jellemezte az alakulást, a működésünkre is a barátságos hangulat jellemző és a maximális segítőkészség. 

Alapítványunk támogatásával kezdődött meg a magyarországi szakirodalom megteremtése. A pedagógus szabadság lendülete kapcsán 1991. tavaszán tanmenetbe illesztve megjelent a szorobán oktatás Magyarországon. A kis falu 1-3. osztályos tanulói Vajdáné oktató munkája kapcsán hihetetlen ügyességre tettek szert. Nagyon nehéz volt számukra elegendő feladatot készíteni, míg (ma már csak úgy emlékszünk rá, hogy az a régi öreg) Commodore 64-es nem kezdte el ontani Vajda József programja alapján a feladatlapokat. Mi volt a feladatlapokban a rendkívüli? 
Az, hogy a magyar matematika tantervhez igazodva különvált benne a váltás nélküli, könnyű feladatok halmaza és a váltások, amiket ilyen rendbe Vajdáné Bárdi Magdolna rendezte. Ez nem csak annyit jelent, hogy ő volt az első, hanem azt, hogy még Japánban sincs ilyen logikusan rendezve a szorobán módszertana. A feladatlapok ezreinek a válogatásából létrejött az első munkafüzet Számolj te is szorobánon! címmel.