A szorobán számolóeszköz Magyarországon
Maga a szorobán nem volt ismeretlen a '90-es évek előtt sem hazánkban. Itt-ott dísztárgynak használták vagy alkalmazták is, pl. a vakok és gyengénlátók matematikai oktatására - kevés sikerrel. Nekik akadályt jelent a golyók könnyű elmozdíthatósága, mert ugyanolyan könnyen el tudák lökni a golyókat még a leolvasás előtt, hisz a leolvasáshoz is ujjaikat használták.
A szorobánok hazai előfordulása, gyártása egy hatalmas történet.
Kezdetei a ’90-es évek elejére tehető. Kísérje végig az úttörők, a nagy
elődök munkáit képek segítségével egészen 2003-ig, ami egy teljes
évtized!
Alapítványunk születése körül elég komoly szorobános viharok dúltak.
Egy másik szervezet próbált születni. Az erőszakos hatalmi harc
lefékezte, megállította annak a szervezetnek a megalakulását. Még az
utolsó alakuló ülésre készültek, mikor alapítványunk már közel fél éve
működött. A szorobánról, mint eszközről sokáig csak beszéltünk. Ha
láttuk, foghattuk kezünkbe azokat a meglévő eszközöket, azok biztos,
hogy eredeti japán vagy kínában gyártott darabok voltak.
Kínai szorobán. Egzotikus fából bambusz tengelyekkel. Fém erősítéssel és a sarkok fém díszítéssel készültek. Kínából a Walzer Kft hozatta be.
Tengelyszáma: 13
Mérete: 309x108x30 mm
Kínából behozott szorobánok bontásával, a kerámia golyók felhasználásával, sárgaréz tengellyel készült.
Az új keretet Balogi Imre készítette.
Tengelyszáma: 13
Mérete: 275x84x25 mm
Új gyártót kerestünk a makói szorobánok gyártására. Tervező: Vajda József, szaktanácsadó Usui Kumiko. A keretet Balogi Imre, a golyókat Szilágyi Imre készítette.
Tengelyszáma: 13
Mérete: 300x78x28 mm
A szorobánok méretezésében nagyon sokat köszönhetünk Usui Kumiko japán
szorobánbajnoknő közreműködésének. Mikor Makón járt, épp egyik
tanfolyami turnusunkon a mértékismeretet tanítottuk pedagógusoknak. Ő
elcsodálkozott és beült a padba végignézni a foglalkozást. A látottakat
úgy összegezte, hogy hihetetlen, mennyire praktikus dolgot csinálnak a
magyarok! Japánban ez nem ismerős. Ekkor kérte, hogy kiadványainkból
válogassunk neki, amit kivihet magával Japánba.
A golyókat Jászapátiból hozattuk a szorobánok számára. A keret gyártása és az összeszerelés Makón történt.
Golyók: Debrei Győző
Keret: Balogi Imre
Tengelyszáma: 13
Mérete: 280x78x26 mm
A golyókat Jászapátiból hozattuk a szorobánok számára. A keret gyártása Kiszomboron történt.
Golyók: Debrei Győző
Keret: Hegedűs István
Tengelyszáma: 13
Mérete: 280x78x27 mm
Ez a szorobán vett részt a HunDidac szövetség díjversenyén 1997-ben. bronz díjat kapott, 1999-ben ezüdt díjat.
Már csak apróbb módosítások jellemzik a szorobánjainkat.
Golyók: Debrei Győző
Keret: Hegedűs István
Tengelyszáma: 13
Mérete: 280x77x23 mm
Ez a szorobán vett részt a HunDidac szövetség díjversenyén 2001-ben, ahol arany díjat kapott. Egy másik arany díjat a szorobános kiadványok hoztak el.
A keret gyártása elkerült Makóról, de Csongrád megyében maradt.
Golyók: Debrei Győző
Keret: Kovács-Sz. Miklós
Tengelyszáma: 13
Mérete: 280x77x23 mm
Különböző fafajtákból készülnek a makói szorobánok. Gőzölt bükk, dió, kőris, vadmeggy, amerikai dió. Debrei Győző sajnálatos halála után
felesége, Debreiné Vízi Margit vette át a műhelyét és folytatta a golyók
készítését a szorobánokhoz.
Golyók: Debreiné Vízi Margit
Keret: Kovács-Sz. Miklós
Tengelyszáma: 13
Mérete: 280x77x23 mm
Ez a szorobán vett részt a HunDidac szövetség díjversenyén 2003-ban, ahol a WordDidac ajánlására, Magyarországon először adták át "A XXI. Század Taneszköze" elismerést a makói szorobánnak. Már nemzetközi elismerés kíséri a makói szorobánt.
Szorobános kiadványok
Magyarországon
Vitathatatlan, hogy nem az 1990-es évek elején lehetett a szorobánnal
talkálkozni itthon. Egyes tanítóképző főiskolai jegyzetek,
matematikatörténeti írások, informatikával foglalkozó kiadványok rövid
említést tesznek a szorobánról. Néha képet is közölnek az eszközről,
gyakran nem a helyes állásban mutatják be azt.
Magyarországon az első szorobánról szóló kiadvány Paksy Sándor munkája volt, amit a Calibra kiadó jelentetett meg
1991-ben. A könyvecske megjelenését a pedagógusok nagyon várták, mert
magyar nyelven még nem jelent meg magyarázat, “használati utasítás” a
szorobánhoz. A könyvre jellemző, hogy az összeadás-kivonás jól
kidolgozott, érthető és világos, míg a szorzás és osztás kevésbé ilyen.
Egyetlen oka az, hogy mind a kiadó, mind néhány türelmetlen kolléga
iszonyúan sürgette a kiadást. Erre az időre tehető, hogy Paksy és
Vajdáné Bárdi Magdolna arról értekezett, hogy hogyan lehetne bejuttatni a
közoktatásba a szorobán használatát. Ekkor várta a pedagógusok
érdeklődő része, hogy alakuljon egy szervezet, ami a szorobánnal
foglalkozik. A társaság megalapítása nagyon zűrösre sikerült. Paksy is
elhagyta a szorobánozókat, pedig nevéhez fűződött a társaság
megálmodása, amit lazán elvitatnak tőle.
A társaság alapításának zűrös éveiben magánszemély megalapította a mi
szervezetünket (1992. tavasza). Semmiféle veszekedés, civakodás nem
jellemezte az alakulást, a működésünkre is a barátságos hangulat
jellemző és a maximális segítőkészség.
Alapítványunk támogatásával kezdődött meg a
magyarországi szakirodalom megteremtése. A pedagógus szabadság
lendülete kapcsán 1991. tavaszán tanmenetbe illesztve megjelent a
szorobán oktatás Magyarországon. A kis falu 1-3. osztályos tanulói
Vajdáné oktató munkája kapcsán hihetetlen ügyességre tettek szert.
Nagyon nehéz volt számukra elegendő feladatot készíteni, míg (ma már
csak úgy emlékszünk rá, hogy az a régi öreg) Commodore 64-es nem kezdte
el ontani Vajda József programja alapján a feladatlapokat. Mi volt a
feladatlapokban a rendkívüli?
Az, hogy a magyar matematika tantervhez igazodva különvált benne a váltás nélküli,
könnyű feladatok halmaza és a váltások, amiket ilyen rendbe Vajdáné
Bárdi Magdolna rendezte. Ez nem csak annyit jelent, hogy ő volt az első,
hanem azt, hogy még Japánban sincs ilyen logikusan rendezve a szorobán
módszertana. A feladatlapok ezreinek a válogatásából létrejött az első
munkafüzet Számolj te is szorobánon! címmel.