Bemutatjuk 
a szorobánt

Az abakusz -okhoz tartozik a szorobán is, amin golyók elmozdításával lehet számolni. 
Ha meg kívánja ismerni a régi korok számolóeszközeit, megteheti. Tegyen egy kis időutazást!



 A közel 500 éves múltra visszatekintő japán számolási tradíció Magyarországra 1990-es évek elején tört be. Alapítványunk 1992. óta céljai közt szerepelteti a szorobánon történő számolás méltó helyre juttatását a közoktatásban.

A négy alapművelet ismeretében bonyolultabb matematikai műveletek is könnyedén elvégezhetők, ha a megfelelő eljárást, képletet ismerjük (matematikai, kémiai, fizikai számítások). 

A legalapvetőbb ismeretekért görgessen lejjebb!
A négy alapművelet megismeréséhez kattintson a gombra!

Időutazás

A szorobán részei

A kép mindent elárul.

A keret feladata a fizikai tartás.

A keresztléc nemcsak a kerethez hasonló fizikai tartást, szilárdítást végez, a számoláskor is nagy szerepe van. Azoknak a golyóknak van csak értékük, amiket a keresztléchez tolunk.

A tengelyek a tízes számrendszernek megfelelő helyi értékeket jelölnek.

A szorobánt mindig stabil, vízszintes, sima felületű, asztalra helyezzük!

A játék segítségével elmélyítheti ismereteit

Húzza a megfelelő helyre a meghatározást!

Nullázás

Számolás előtt vegyük fel a nulla állást!
Ezt a következő módon tesszük:
Emeljük fel az eszközt, fordítsuk talpára, majd fektessük vissza az asztalra!
Nulla állásban nem érhet golyó a keresztléchez, ezért mutató és hüvelykujjunkat összecsípve húzzuk végig a keresztlécen! Így eltávolítjuk a keresztléc mellől a golyókat.

Helyi értékek a szorobánon

Az egyesek helyi értékét jelölő tengelyt szabadon választhatjuk az adott számkörhöz igazítva.
Ha csak egész számokkal számolunk, akkor az egyesek helyének célszerű közvetlenül a keret mellett jobbról az első tengelyt választani. A képen választott egyesek helyi értékével két tizedes jegyig lehet számolni.

A helyi értékek kezdőpontja szabadon választható. A kis applikáció ezt mutatja be. 
Kattintson a start zászlóra, majd a jobbra-balra mutató nyíllal mozgassa a megfelelő tengelyhez az egyesek helyi értékét jelölő bekarikázott betűt! 
(A szorobán golyóit rákattintással mozgathatja, próbálja ki! A nullázó feliratos golyó most is a rendelkezésére áll.)
Az olvasásban haladjon tovább, tanulja meg a számok ábrázolását és jöjjön vissza gyakorolni ide a kis szorobánocskára, de még jobb egy igazi makói szorobán!

Az aplikáció mintájára készítsen váltószalagot! A modell a start zászlóra kattintás után aktív.  Jegyezze meg a helyi értékeket, jobbról balra haladva, mint egy versikét: egyes, tízes, százas, ezres, ... 
Helyezze a kezdő értéket arra a tengelyre, amelyikre szeretné! Mi lesz a jobbról kimaradó tengelyekkel (ha van ilyen)? Váltson át a törtek ábrázolására a kis szorobán felett a nagy golyó segítségével! 
(A szorobánt most is a golyóra kattintással tudja használni. Van nullázó gomb is.)

Számok ábrázolása

A golyók a számokat ábrázolják, elmozdulásuk a műveletvégzést mutatja.

A keresztléc alatti golyók 1-1-et, a keresztléc feletti golyók 5-öt érnek.

A megértést könnyítve csak azokat a golyókat ábrázoltuk, amiknek értéke van.

A szabályos ujjhasználat

A szabályos ujjhasználat három elemből áll.
Hüvelykujjal,
mutatóujjal és
(össze)csípéssel rakjuk ki a golyókat.
A szabályt mutatja a kép.

A tengelyenkénti nullázást mindig mutatóujjal végezzük, először a keresztléc alatti, majd a keresztléc feletti golyókat toljuk vissza a kerethez. ("Söprögető mozdulattal")

A gyerekek is le tudják jegyezni a sematikus ábrát, ami a fenti feladat megoldásában is előfordul.

Az oldalainkon használt működő kis szorobán modellen nem tudja a szabályos ujjhasználatot alkalmazni, gyakorolni! Ehhez a valódi makói szorobánra van szükség. A nullázás sem olyan egy valódi szorobánon, mint a virtuális eszközön! Igen, van olyan szorobán, amin van nullázó gomb. De a makói szorobánon nincs, mint ahogyan a legtöbb szorobánon sincs, még Japánban sem.