A szorobán részei
A portálunk fejlécében a szorobán három első tengelyén számolni tud. Egy másik megoldás: az oldalsó lapon (e szövegtől balra) a Hasznosságok között találja a VIRTUÁLIS SZOROBÁN kifejezést. Ha rákattint, egy 3-tól 13 tengelyig beállítható virtuális szorobánt fog látni. Megjegyzem, hogy ez sohasem pótolja a valódi eszközt!
A SZOROBÁN RÉSZEI
ÉS A SZÁMÁBRÁZOLÁS
A kép segítségével megszemlélhetők a szorobán részei.
A keret feladata a fizikai tartás.
A keresztléc nemcsak a kerethez hasonló fizikai tartást,
szilárdítást végez, a számoláskor is nagy szerepe van.
A tengelyek helyi értékeket jelölnek.
A golyók a számokat ábrázolják, elmozdulásuk
a műveletvégzést mutatja.
Itt a szorobános számkép, alatta az érték, rajzban ábrázolt számkép és az ábrázolt szám látható.
![]() 0 |
![]() 1 |
![]() 2 |
![]() 3 |
![]() 4 |
![]() 0 |
![]() 1 |
![]() 2 |
![]() 3 |
![]() 4 |
![]() 5 |
![]() 6 |
![]() 7 |
![]() 8 |
![]() 9 |
![]() 5 |
![]() 6 |
![]() 7 |
![]() 8 |
![]() 9 |
A tízes számot csak két tengelyen tudjuk kirakni.
![]() 10 |
![]() 10 |
A négyzetrácsos füzetben is egy négyzetben egy helyi érték (egy számjegy) szerepel.
10
Ha nincs valódi szorobánja, használja a virtuális szorobánt amíg nem tarthat kezében igazit!
Videófilmen is megnézheti az ide tartozó ismereteket:
A SZABÁLYOS UJJHASZNÁLAT
A marokba fordított íróeszköz két ujjat hagy szabadon mozogni.
Ezt a két ujjat szabad csak a szorobán kezelésére használni.
A szabályos ujjmozgás három elemből áll:
A használt ujj: | hüvelykujj | mutatóujj | hüvelyk- és mutatóujj |
A számok: | 1, 2, 3, 4 | 5 | 6, 7, 8, 9 |
Fényképen: | ![]() |
![]() |
![]() |
Üres tengelyen: (gyakorlás) |
![]() |
![]() |
![]() |
Rajzban: | ![]() |
![]() |
![]() |
Sematikus ábrázolással: | ![]() |
![]() |
![]() |
A nullázást mindig mutatóujjal végezzük, először a keresztléc alatti, majd a keresztléc feletti
golyókat toljuk vissza a kerethez.
A szorobánon az egyesek tengelyét tetszőlegesen válkasztjuk. Igaz, van egy íratlan szabály, hogy maradjon ki jobbról két tengely, ami a kitekintést tartalmazza a tört számok felé. Az emberi ujjakhoz történő hasonlítás a mi “termékünk”, Japánban pl. nem ismerik ezt.
A szoroban részének fontos elemei a tengelyek. A tengelyeken vannak a golyók, melyek közül a keresztléc fölötti a “csodagolyó”, hiszen önmagában ér 5-öt. Fantasztikus összevetése az emberi ujjakkal. Így gyerekjáték a számolás 1. 2. osztályban. Az iskolai szorobanon 27 tengely is van, sajnos arra nem jöttem rá, hogy melyiken a legpraktikusabb számolni…
Érthető és szemléletes a szorobán bemutatása. Tetszik a sematikus ábrázolás, az ujjak megfelelő használatát meg kell szokni és gyakorolni kell. Jó, hogy van előttem egy igazi szorobán a virtuálison kívül! Kíváncsian várom a folytatást.
Kedves Anikó!
A sematikus ábrázolás sem egy bonyolult dolog, mindig abból kell kiindulni, hogy az öklünkből melyik ujjunk “áll ki”, mely ujjainkat használjuk a golyók mozgatásához. Ezt a gyerekek számára is gyorsan rajzolhatóvá kell tenni. Ezért egy ellipszis és az ujjakat ábrázoló vonalak lesz a jelünk.
A szorobánon mindig ott van az egyesek tengelye, ahol számolni szándékozunk. A legegyszerűbb (kezdésnél biztos), hogy a jobb szélső tengely legyen az egyesek tengelye. Később már “vándorolhatunk” a szorobánon. A megszokott, hogy jobbról a két utolsó tengely szabadon marad, jobbról a harmadik az egyesek tengelye. A szorzás és osztás tanulásakor fogja tapasztalni, hogy akár három helyen (három számot kell – lehet ábrázolni) lesz egyesek tengelye. Tágabb értelemben számtalan egyesek tengelye lesz pl. a mértékismeret használatakor, ha a mérőszám minden számjegyéhez mértékegységet (megállót) rendelünk.
Üdvözlettel: Dr. Vajda József
A szorobán felépítésének és működésének részletes bemutatása után elméletben egyszerűnek tűnik, nyilván gyakorolni kell. A sematikus ábrázolás kissé bonyolultnak tűnik számomra. Ha jól értelmezem, én magam is kijelölhetem, hogy melyik tengelyen legyen a nulla pont.
Minden érthető, logikus, aprólékos. Két dolog okoz gondot: az én szorobánom 17 tengelyes… Ezért (még) nem tudom, hogy a helyi érték miatt melyik tengelynél dolgozzak.. Az én gépemnél a virtuális szorobán nem jelenik meg -de talán ez nem gond,ha van igazi. Ami nekem furcsa, az a “sematikus ábrázolás”.
A szorobán részei: a keret, ami a stabilitását adja; a keretléc, melyhez tesszük a golyókat; a tengelyek helyi értékeket jelölnek; a gólyók elhelyezése adja a számokat, a golyók elmozdulása a műveletvégzés. A tíz ábrázolása: az egyik tengelyen van a 0, másikon az 1.
Szabályos ujjhasználat
A szorobánon lévő golyók mozgatására két ujjunkat használhatjuk.
Ha az 1,2,3,4 számokat szeretnénk kirakni, a hüvelykujjunkkal mozgathatjuk a keresztléc alatti golyókat.
Ha az 5-ös számot szeretnénk kirakni a mutatóujjunkkal mozgathatjuk a keresztléc feletti golyót.
A 6,7,8,9-es számok kirakására mindkét ujjat használjuk, úgynevezett csípőmozdulattal húzzuk a golyókat a keresztléchez.
Ha nullázni szeretnénk a mutatóujjunkkal “söpörjük el” a golyókat a keresztléctől – először a keresztléc alattiakat, majd a keresztléc felettieket – vissza a kerethez.
Szabályos ujjhasználat.
A szorobán golyóit a hüvelyk- és a mutatóujjunkkal mozgathatjuk. Hozzáadásnál a keresztléc alatti golyókat a hüvelykujjunkkal, a fölöttieket a mutatóujjunkkal rakjuk ki. Amennyiben 5-nél nagyobb számot kell hozzáadnunk, akkor a golyókat a két ujjunkkal összecsípjük. Kivonásnál éppen fordítva használjuk az ujjainkat, és az 5-nél nagyobbakat két ujjal együttesen toljuk el a keresztléctől.
A szorobán stabilitását a keret adja. A keretben helyezkednek el függőlegesen a tengelyek, rajtuk 5-5 golyó. A tengelyeket a keresztléc osztja két részre: alul 4 golyó van, mindegyik 1-et ér, fölül 1 golyó található, ami 5-öt ér. A tengelyek a helyiértékeket mutatják. Vannak szorobánok, ahol az egyes helyiértéket pötty jelöli.
Amelyik golyó a keresztléchez van húzva, annak az értékét kell leolvasni, figyelembe véve a golyók értékét.