|
|
|
|
| Kezdetben tárgyakhoz számok
hozzárendelése történhetett. |
Ujjal vagy eszközzel (ágdarab, lapos kavics...) a homokba jeleket rajzoltak. |
 |
| A puha agyag is jó segítő volt a számolásban. Az agyagtáblák kis hányada tartalmaz csak matematikai tárgyú adatot. | Szintén ujjal vagy eszközzel a
puha agyagba jeleket nyomtak.
Később agyaglapot használtak, melyet megszárítottak, kiégettek. |
 |
| Fára, csontra, a barlangok falára
rótt jelek már maradandóbban rögzítették a mennyiségeket.
A rovásfák alkalmazása sokáig kísérte történelmünket. |
Időszámításunk előtti VIII. évezredben
farkascsontra véstek 55 jelet.
A farkascsont "lelőhelye" Vestonice
A rovásfa lehetett egyszerűbb, amikor megmunkálatlan ágdarabra véstek rovást, de lehetett kézműves remekmű is, mint a debreceni rovásfa |
|
| Csomót kötni a zsebkendő sarkára,
hogy ne felejtsünk el valamit...
Ki gonolná, hogy a csomózással történő számlejegyzés milyen ősi megoldás. |
Növényi rostokból, bőrszíjból és más állati eredetű anyagból készült hordozóra a kívánt mennyiség szerint csomókat kötöttek. Az egyes szálakat kötegekbe fogták. |
 |
| Az állattartás magával hozta az igényt, hogy az állatokat meg kell számolni. | Hozzárendelés: Az állatokat egyesével
hajtották ki az ólból. Amikor egy állat elhaladt a számolást végző előtt,
az egy kavicsot tett egy edénybe. Ezt addig végezte, amíg az összes állat
ki nem ment az ólból.
(A képen a kosárban már van két kavics. A báránykát jelző kavics most kerül a kosárba.) Az állatok visszatértekor a műveletet fordítva végezte el, egy elhaladó állat - egy kavics. |
 |
