Get Adobe Flash player
Próbálja ki!
A fenti kis szorobán azon része, amit nem takar a kéz, számolásra alkalmas. Böngéssze végig a portálunkat és próbálja ki, hogy hogyan működik a szorobán! Kattintson a golyókra, azok el fognak mozdulni.
Hírlevél
Szorobán

A szorobán az abakusz család
egyik tagja. Az abakuszok a számok és a számolás
ábrázolására való eszközök.
Legtöbbször keretbe foglalt, tengelyekre* fűzött apró
tárgyak** helyváltoztatásával
történik a számok ábrázolása és a műveletvégzés.
A szorobán távolabbi őse a római abakusz, a szuan-pan
Kínából tekinthető a közvetlen ősének. Feltehetően az 1550-es években alakult a mai formájára a szuan-pan-ból.

*ezek vályúk is és huzalok is lehetnek

**amiket golyóknak, köveknek nevezhetünk

Szorobán forródrót

Kapcsolatfelvétel telefonon:
06-62-510-610
06-20-9-450-857

E-mail: vajda@szoroban,hu

Vegye fel vágólapra a fenti e-mail címet és helyezze a levelezője címzés sorába, majd cserélje ki a vesszőt pontra vagy egyszerűen jegyezze meg a nevet vajda, tegyen utána "kukac"-ot és folytassa a portál címével: szoroban.hu !

Levélben:
Első Szorobán Alapítvány,
6900 Makó, Soproni u. 14.

Jelen vagyunk az Interneten:
1998-05-13 11:47:10

Mérföldkövek

A szorobán számolóeszköz Magyarországon

 

A szorobánok hazai előfordulása, gyártása egy hatalmas történet. Kezdetei a ’90-es évek elejére tehető. Kísérje végig az úttörők, a nagy elődök munkáit képek segítségével egészen 2003-ig, ami egy teljes évtized!

Alapítványunk születése körül elég komoly szorobános viharok dúltak. Egy másik szervezet próbált születni. Az erőszakos hatalmi harc lefékezte, megállította annak a szervezetnek a megalakulását. Még az utolsó alakuló ülésre készültek, mikor alapítványunk már közel fél éve működött. A szorobánról, mint eszközről sokáig csak beszéltünk. Ha láttunk, foghattuk kezünkbe azokat a meglévő eszközöket, azok biztos, hogy eredeti japán vagy kínában gyártott darabok voltak.

Eredeti, Japánból származó szorobán

Kínából behozott műanyag szorobán

Kellett hozzá idő, hogy kialakuljon a magyarországi gyártású és gyerekek kezébe éppúgy illő, mint felnőttek számára is használható szorobán. Voltak próbálkozások, amik nem voltak a legszerencsésebbek.


A próbálkozások lefutása után elindult a makói szorobánok gyártása, életútja.

Vajda József tervei szerint Balázs István, Balogi Imre és Szilágyi Imre által készített szorobán, mint a képen is látható, 1993-ból.

Volt előttünk példa arra, hogy fa és fém kombinációjával igen tartós és jól használható abakuszokat készítettek. Ezek mellett az anyagok mellett döntöttünk. Lassan kidolgozásra került a technológiai háttér, sorban ügyesebbnél ügyesebb mesterek kezét dícsérte az a sok eszköz, ami napjainkig elhagyta műhelyüket. A következő képek egy-egy mérföldkövet jelentenek a hosszú, rögös úton. Lássuk mindezt képekben:

A gyártás üteme még lassú volt, pótolni kellett a külföldi darabokkal

Mint nagyon sok más, Kínából jött a “tömeg”

Magyar-kínai vagy kínai-magyar?

A szorobánok méretezésében nagyon sokat köszönhetünk Usui Kumiko japán szorobánbajnoknő közreműködésének. Mikor Makón járt, épp egyik tanfolyami turnusunkon a mértékismeretet tanítottuk pedagógusoknak. Ő elcsodálkozott és beült a padba végignézni a foglalkozást. A látottakat úgy összegezte, hogy hihetetlen, mennyire praktikus dolgot csinálnak a magyarok! Japánban ez nem ismerős. Ekkor kérte, hogy kiadványainkból válogassunk neki, amit kivihet magával Japánba. Ha az előbb azt a kérdést tettem fel, hogy kínai-magyar, most az kívánkozik ide, hogy magyar-japán vagy japán-magyar?

Szorobán Debrei Győző és Balogi Imre műhelyéből

Debrei Győző és Hegedűs István műhelyének termése


Debrei Győző és Kovács-Sz Miklós szorobánja

Debrei Győző sajnálatos halála után felesége, Debreiné Vízi Margit vette át a műhelyét és folytatta a golyók készítését a szorobánokhoz.

Debreiné is elhúnyt (2009. 05.). Munkáját nehezen tudjuk pótolni.
A képen látható eszköz az egyik utolsó darab, aminek a golyóit ő állította elő.

Köszönjük az úttörők munkáját!

Szorobános kiadványok Magyarországon

Vitathatatlan, hogy nem az 1990-es évek elején lehetett a szorobánnal talkálkozni itthon. Egyes tanítóképző főiskolai jegyzetek, matematikatörténeti írások, informatikával foglalkozó kiadványok rövid említést tesznek a szorobánról. Néha képet is közölnek az eszközről, gyakran nem a helyes állásban mutatják be azt. Magyarországon az első kiadvány Paksy Sándor munkája volt, amit a Calibra kiadó jelentetett meg 1991-ben. A könyvecske megjelenését a pedagógusok nagyon várták, mert magyar nyelven még nem jelent meg magyarázat, “használati utasítás” a szorobánhoz. A könyvre jellemző, hogy az összeadás-kivonás jól kidolgozott, érthető és világos, míg a szorzás és osztás kevésbé ilyen. Egyetlen oka az, hogy mind a kiadó, mind néhány türelmetlen kolléga iszonyúan sürgette a kiadást. Erre az időre tehető, hogy Paksy és Vajdáné Bárdi Magdolna arról értekezett, hogy hogyan lehetne bejuttatni a közoktatásba a szorobán használatát. Ekkor várta a pedagógusok érdeklődő része, hogy alakuljon egy szervezet, ami a szorobánnal foglalkozik. A társaság megalapítása nagyon zűrösre sikerült. Paksy is elhagyta a szorobánozókat, pedig nevéhez fűződött a társaság megálmodása, amit lazán elvitatnak tőle. Sőt, sértettsége és más okok  miatt a pályát is elhagyta.

A társaság alapításának zűrös éveiben magánszemély megalapította a mi szervezetünket (1992. tavasza). Semmiféle veszekedés, civakodás nem jellemezte az alakulást, a működésünkre is a barátságos hangulat jellemző és a maximális segítőkészség, ami a párhuzamos szervezetről addig, míg új szelek nem fújnak, nem lesz jellemző.

Alapítványunk támogatásával kezdődött meg a magyarországi szakirodalom megteremtése. A pedagógus szabadság lendülete kapcsán 1991. tavaszán tanmenetbe illesztve megjelent a szorobán oktatás Magyarországon. A kis falu 1-3. osztályos tanulói Vajdáné oktató munkája kapcsán hihetetlen ügyességre tettek szert. Nagyon nehéz volt számukra elegendő feladatot készíteni, míg (ma már csak úgy emlékszünk rá, hogy az a régi öreg) Commodore 64-es nem kezdte el ontani Vajda József programja alapján a feladatlapokat. Mi volt a feladatlapokban a rendkívüli? Az, hogy különvált benne a váltás nélküli, könnyű feladatok halmaza és a váltások, amiket ilyen rendbe Vajdáné Bárdi Magdolna rendezte. Ez nem csak annyit jelent, hogy ő volt az első, hanem azt, hogy még Japánban sincs ilyen logikusan rendezve a szorobán módszertana. A feladatlapok ezreinek a válogatásából léterjött az első munkafüzet Számolj te is szorobánon! címmel.

Írja le a hozzászólását!