|
|
|
|
| A pénzváltók megjelenésével az abakuszok (abacus) is megjelentek. Ezek a számolótálcák ősi számolóeszközök, rajtuk apró tárgyak, kavicsok (calculus) mozgatásával számoltak. | A pénzváltó nyakában egy táblát viselt, mint egy asztalt. Rajta kavicsok kirakására alkalmas hely volt a pénzérmék helye mellett. |
 |
| A kereskedők és a pénzváltók járták az akkori civilizált világot. | A számolótálca szerkezete a kor
kézműveseinek fejlettségét követte.
A kavicsok számára helyi értékeknek
megfelelő vályatokat készítettek.
|
 |
| Az i. e. IV. századból ránkmaradt szalamiszi számolótáblán a korai római számírás is felfedezhető. | A tábla számolásra is alkalmas volt. A vályatok helyi értékeit római számírásra utaló I, V, L, X,... jelek határozták meg. |
 |
| A pénzváltók asztalának mintájára
egyre több eszköz született.
A római abakusz i. e. IV. - i. századtól az I. századig fejlődött és élte virágkorát. |
Ez az eszköz kőből készült, valószínűleg termésekkel számoltak rajta. Az abakuszon látható a római számírás is, ami a helyi értékekre utal. |
 |
| Időszámításunk kezdete körül a kézművesség fejlődésével és a kereskedők igénye szerint megváltoztak a számolásra alkalmas eszközök. | Az eszközt bronzból készítették. A hosszanti nyílásokban szegecsek mozdultak el a számolás során. A római abakusz egyes példányain, mint a képen is látható, a tizedes törtek is helyet kaptak. |
 |
| Gerbert francia szerzetes (a későbbi II. Szilveszter pápa, akitől a koronát kaptuk) matematikai tanulmányokat is folytatott. Nevéhez fűződik a nulla bevezetése is. | A X. században fejlesztette ki
ívelt oszlopabakuszát Gerbert.
A 27 tengelyes, tengelyenként 9-9 golyót tartalmazó eszközén a használója felé eső részen foglaltak helyet azok a golyók, amiknek értéke volt. Az ív távolabb eső részén a műveletvégzésre várt a többi golyó. |
 |
| A legismertebb abakusz az európai abakusz. Virágkorát egészen a XVIII. századig élte. | Az európai abakusz keretbe foglalt 10 tengelyen 10-10 golyóból áll. A tengelyek helyi értékeket jelöltek. A golyók megálapodás szerint elfoglalt helyén (jobbra vagy balra) jelentettek értéket. |
 |
| A szláv nyelvterületen terjedt el a szcsoti nevű eszköz. Mondhatnánk, ahány ház, annyi szokás... Ahány ország, annyiféle számolószerkezet. A könnyen faragható nyírfa, a kovácsok által készített huzal lehetőséget adott az európai abakusz változatának megalkotására. | A szcsoti alsó három tengelyén a kopejkákat, a többin rubeleket számoltak. A hiányosnak tűnő tengely csupán ezeket választotta szét. A festett golyók segítettek abban, hogy az 5-öst könnyen megtaláljuk. |
 |
| Keletebbre haladva más anyagokat
kínál a természet. Bambuszrudacskák és faragott fagolyók kerültek fakeretbe,
bambusz keretbe
Kínában a XII. században. Az eszköz neve szuan-pan (számolótálca). |
A szuan-pan felső golyói 5-5-öt jelentenek. A többi golyó 1-et ér. Használata megegyezik a szorobán használatával, amivel e weblap többi részén ismerkedhet meg. |  |
